A Nyírő Gyula kórház története 3.
1. Róbert Károly körúti kórház
2. Nyírő Gyula kórház
3. A környező utcák
Budapest, Lehel utca 59.
1957-ben lehet találkozni először a Róbert Károly körúti Kórház elnevezéssel, egy boncolási jegyzőkönyvben. 1959-ben a XIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága 742 ágyasra bővítette ki a kórházat, melyet 1970-re 970-re fejlesztettek fel, mert a kerület lakossága -a vidékről az iparba beözönlő kerületi munkásoknak köszönhetően - igen megszaporodott. (A „bevándorlók” száma meghaladta a 160.000 főt, mely az eddigi legnagyobb szám a XIII. kerület történetében.)
1960- 63 között 271 ággyal - a már említett, volt igazgatósági épület átalakítása során - a belosztályok kerültek elhelyezésre olyan módon, hogy a IV. osztály az István Kórházból ideiglenesen befogadásra került.
1961-ben az országban első koronária őrző, és intenzív terápiás osztály alakult meg a kórházban dr. Braun Pál főorvos irányítása alatt.
1963-ban több újítás történt. Ekkor alakult meg a száz ágyas Neurológiai Osztály dr. Szobor Albert főorvos vezetésével, létrehozták a Fiatal Orvosok Fórumát, és az intézmény átvette a Kórház Tudományos Körének szervezését is.
1974-ben Dr. Selmec Imre szülész-nőgyógyász lett a főigazgató főorvos. Ekkor már 1088 volt az ágyszám, mely a kórház történetében az eddigi legnagyobb. Megépült a nővérszálló és a gyógyszertár is. 1977. január 1-vel megszületett a Budapest Főváros XIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottság Egyesített Gyógyító Megelőző Intézete, az EGYMI szervezet tagjaként a Róbert Károly körúti Kórház-Rendelőintézet. Ennél fogva éves forgalma soha nem látott mértékben - ugrásszerűen - emelkedett meg.
1978-ban a kórház területén több épület süllyedés, és egyidejű dőlés miatt életveszélyessé vált. A labort, az „A” és „C” épületeket azonnal ki kellett üríteni. A betegek 10%-át a szomszédos Honvéd Kórház vette át.
1979 áprilisától 1980. február 15-ig Dr. Kádár Tiborné látta el a megbízott főigazgatói feladatot.
1980- ban a saroképületet felrobbantották és elbontották.
1981- től a Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság igazgatása és felügyelete alá került a kórház átmenetileg.
1980. február 16-tól 1991-ig, Dr. Gyetvai István fül-orr-gégész szakorvos volt a főigazgató helyettes, dr. Fövenyi Mihály főigazgatósága alatt. Szakorvosi rendelőintézet részére a kertből választottak le területet.
Majd újabb tíz évig 1991-től 2001-ig Dr. Takács Gábor volt a főigazgató, ki szülész nőgyógyász szakorvos. 2001. december 1-től 2007. január 31-ig dr. Falus Ferenc volt a főigazgatói munkakörben.
2007. február 1-től Dr. Vadnai Marianna gasztroenterológus főorvos asszony lett a megbízott főigazgatója a Nyírő Gyula Kórháznak.
1981. július 26-án a Klinikai Biokémiai Kutató Laboratórium kezdte meg tevékenységét a részére emelt pavilonban a Róbert Károly körúti oldalon, amelyet, a Chinoin Gyár kezdeményezésére, a gyógyszergyár és az egészségügy próbaházasságának szántak.
1982-ben vált lehetségessé először, hogy közvetlenül, és nem a központon keresztül, hívhassák az osztályok egymást telefonon a kórházban. 1984-85-ben a kórházat központi szárnyépülettel egészítették ki, ill. létrehozták a Hajdani Alkoholisták Baráti Körét. Ehhez a HABKŐ klubhoz tartozott egy 55 ágyas elfekvő osztály, a nappali szanatóriummal. Az ápoltak bérmunka terápiás foglalkoztatása azt jelentette, hogy „belső fogyasztói” számlájukra dolgozhattak, kölcsönös előnyök alapján. Védett éjszakai alkoholmentes szórakozóhely létesült a tagok számára klub formájában, annak mintájára, ahogy az 1945 utáni években kórházi énekkar, színi- és néptánccsoport is működött itt.
Dr. Kiss Csaba és Dr. Mészáros Zoltán irányításával itt született meg Budapest első meddőségi-lombikbébi centruma, aminek eredményeképpen 1989. január 7-én Budapest első lombikbébije is itt született meg.
1987-ben az új belgyógyászati „B” épület került átadásra.
Pályázat eredményeként 1992-ben vette fel a kórház Nyírő Gyula nevét.
1995-ben a Patológiai Osztály hatalmas épülete került átadásra. 1997-ben ismét átadtak egy új épületet, a Pszichiátriát. Ide a régi ápolda költözött át.
A főbejárat a Lehel utcában került kialakításra. Ezzel egy időben került a kórház területéről leválasztásra egy tömör téglakerítéssel a dühöngő és ápolda épületegyüttese, melynek irodai célokra történő átalakítása a mai napig is tart.
2007. április 1-től 666 ágyas keretszám mellett három aktív (általános belgyógyászat, gasztroenterológia, neurológia) és két rehabilitációs, krónikus (pszichiátria, addiktológia) osztálya van a Nyírő Gyula Kórháznak. Ennek oka, hogy nem lett kiemelt kórház a Nyírő Gyula Kórház, így a kerület más betegei az újonnan épített Állami Egészségügyi Központba, a Róbert Károly körútra kerülnek beutalásra, felvételre és kezelésre. A szülészet-nőgyógyászat, sebészet osztályok helyein ma nőgyógyászati és plasztikai sebészeti magánklinika tevékenykedik.
A kórházban működő laboratórium tevékenysége országos és budapesti viszonylatban is jelentős teljesítményt és eredményt ért el az elmúlt 70 év során, és nélkülözhetetlen napjainkban is.
A kórház a múltban is, és a jelenben is oktató és továbbképző helyként szerepelt. Orvostanhallgatók, gyakorló, és tudós orvosok továbbképzésében működött közre szervezete folyamatosan. A megszüntetésre és kiürítésre ítélt Lipótmező, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) betegeinek egy része a Nyírő Gyula Kórházba, a Pszichiátriai Osztályra került átirányításra, úgy, ahogy az 125 évvel korábban, a kezdetekben egyszer már megtörtént. A kórház működését és szervezeti felépítését jelentősen megváltoztathatja az a tervezet, mely nagyarányú kórházi összevonásokat helyez kilátásba a közeli jövőben, holdingba való szerveződés során.
A Nyírő Gyula kórházat környező utcák elnevezései, azok sorrendje a kezdetektől 2008-ig tartó időszakban.Területéből megszakította 1879-ben a Szent László-majorból a Duna felé, a mai Gömb utcáig tartó hatalmas tujafákkal szegélyezett földút, mely a Szegedi út nevet kapta.
Jász utca olvasható az 1884-es térképen.
I. Belső, II. Nagy, III. Külső körút, Viehtreib Weg, Marha hajtó út (a vágóállatokat a megyeri rév felé vezető útvonal), 1860-tól Hajtsár út, 1879-től Hungária út, 1893-tól Felső Hungária körút, 1937-től Róbert Károly körút. I. Károly (1307-1342) Károly Róbert körút (Anjou királyunk emlékére).
Gorsse Pulverturm Gasse 1850-től, Nagy Lőportorony utca 1860-tól a jól látható lőporraktárak után, Figyelő utca 1880-tól a Lehel tér 1-től Szegedi út 17-ig a tébolyda megfigyelő épülete után, 1937-től Tas Vezér fia Lél vagy Lehel után, aki a bolgárokkal vívott Alpári csatában (ma Tiszaalpár) a vezér menekülésének jelentésével (Zalán futása) tüntette ki magát. Az utolsó kalandozásoknak, jelzett 955 évi augsburgi hadjárat során fogságba esett vezértársával Bulcsúval együtt. Ezután Regensburgban felakasztották őket. Monda: Hitszegő Konrád agyonsújtása Lehel kürtjével, melyet Jászberényben őriznek.